Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Miért rovarevők?

2009.06.02

   A rovaremésztő növényeket jelenleg az eltérő táplálkozású növények csoportjába helyezik, ugyanis asszimilációjuk a "normális" növényekére jellemző, ám tápanyagigényüket elfogott rovarok testének a lebontásával egészítik ki, mivel esetükben csak korlátozottan vannak jelen a talajban a tápanyagok.

   Ez a különleges képesség (a rovarfogás-, és emésztés) a rovaremésztő növények eredeti élőhelyével áll szoros összefüggésben. Élőhelyeik jellemzően a növényt tápláló elemekben szegények (főként a nitrogén (N) hiányzik a talajból vagy a vízből). A nitrogén a növények fejlődésében kulcsfontosságú szerepet játszik, viszont ha egy növényfajnak nem áll rendelkezésére elegendő mennyiség az élőhelyein, kérdésessé válik a faj fennmaradása. Ezeknek a növényeknek a levelei oly módon alakultak át az evolúció során, hogy képessé váltak a rovarok csalogatására, elfogására, megölésére, lebontására, majd a bomlástermékek felvételére. Mai tudásunk szerint minden rovarfogó, és rovaremésztő növénynek a levelei váltak rovarfogásra alkalmas szervekké.

   A rovarokat elfogó szerveket, működésük és felépítésük szempontjából 3 fő csoportba sorolhatjuk:

1. verem-, vagy hólyagcsapdák: ezek a szervek tartályokká, vagy hólyagokká módosult levelek. Ilyeneket találunk a rencéknél (Utricularia), kürtvirágoknál (Sarracenia), kancsókáknál (Nepenthes), a dugóhúzónövényeknél (Genlisea), mocsárkorsóknál (Heliamphora). (Amennyiben rovaremésztőnek tekintjük a Brocchinia-t, úgy ide sorolandó.)

2. a ragasztócsapdák a leveleken kialakult, ragacsos anyagot termelő szervek következtében a növényhez ragasztják a zsákmányt. Ezt láthatjuk a harmatfüveknél (Drosera), a portugál légyvesszőnél (Drosophyllum), a hízókáknál (Pinguicula) a Triphyophillum peltatum-nál, a szivárványnövényeknél (Byblis). Egy részük a ragasztáson felül aktív levélmozgással is pozicionálja a zsákmányt (pl. Pinguicula, Drosera...) - Bár a Roridulák nem valódi rovaremésztő növények, de zsákmányejtésük miatt ide sorolhatjuk őket is.

3. aktív mozgást végző csapdák vannak a vénuszlégycsapónál (Dionaea muscipula), ezek a szervek a levél ingerlésének következtében rendkívül gyors mozgásra képesek.

   Ha a zsákmányolt rovarok hulláinak bomlástermékeit képes egy növény felvenni, majd a felvett anyagokat saját szervezetébe beépíteni, az jelentősen segít a sovány talajon élő növényen. Gazdagabban virágzik, legtöbbször erőteljesebben is növekszik, és több magot érlel, tehát sokkal biztosabb a faj fennmaradása.

Az oldalon olvasható információk és az oldalon található képek a forrásra való hivatkozással ("Busai Dávid, www.carnivorous.eoldal.hu") szabadon felhasználhatóak.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.