Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ausztrálkancsó (Cephalotus follicularis)

2008.05.31

Cephalotus follicularis tartásához:

Különleges növényke, gondozása azonban mégsem ördöngősség. Bár nem ajánlom, hogy egy kezdőnek ez legyen az első növénye, kis gyakorlattal (melyet más, aránylag egyszerűen tartható fajokkal szerez) viszont már többnyire sikeresen tartható. Az egyik legfontosabb alapelv: jókora méretű edénybe ültessük, amely kellően mély. Legalább 20-25 cm mélységű cserepet válasszunk. Gyöktörzse (rizóma) igen mélyre hatol, igényli a tágas helyet. Azon húsevő növények közé tartozik, amely nem szereti, ha gyakran átültetik. Főként a gyökérbolygatásra érzékeny. Tartható savanyú tőzeg, kvarchomok 1:1 arányú keverékében, de élő Sphagnumban is jól érzi magát. Ha élő Sphagnumba ültetjük, érdemes olyan tőzegmohát beszerezni, mely mesterséges körülmények között nevelkedett. (A szabadból gyűjtött Sphagnumban hemzsegnek a különböző állatkák. Ezek főként télen okozhatnak gondot, ugyanis pl. az ászka is gyakran előfordul a Sphagnumban, mely kifejezetten nem használ növényünknek.) Télen min. +5 fokon, nyáron lehetőleg 35 fok alatti hőmérsékleten (20-30 fok között) tartsuk, bő, rendszeres esővizes locsolás mellett. Fényes helyre tegyük, de a perzselő napsütéstől óvjuk. Télen a lehető leginkább napsütötte fekvésben helyezzük el, és csak mérsékelten kapjon vizet. Nyáron gyakran permetezhetjük, télen azonban ezt mellőzzük, mert így elejét vesszük a gombák támadásának. A Cephalotus igényli a sok friss levegőt, és az enyhe légmozgást. Forró, párás, megrekedt levegőjű fóliában vagy üvegházban nem érzi jól magát. Ilyenkor kancsóinak fedele becsukódik. Öntözésénél figyeljünk arra, hogy lehetőleg ne kerüljön víz a kancsóiba, ugyanis ettől könnyen tönkremehetnek. Csak az erős, egészséges töveket hagyjuk virágozni.

Szaporítása nem gyerekjáték. Lehetséges magról is, ámde a magoncok nehezen kelnek és borzasztó lassan fejlődnek. Az erős, több éves növények tövét szétoszthatjuk kora tavasszal, de ha nem tudjuk könnyen szétszedni a tövet, inkább ne próbálkozzunk (nehezen viseli a gyökérbolygatást). Sokszor szaporítják levéldugványokkal is. Ez esetben egy kifejlett, egészéges, "normál" lomblevelet (nem kancsót!) levágunk, majd gombaölőszerbe vagy faszénporba mártjuk a vágási felületet, és élő Sphagnumba, vagy nedves tőzegbe szúrjuk a levél szárát. Ezután fóliával vagy folpackkal leborítjuk, így megfelelő páratartalmat tudunk biztosítani. A levél gyökeresedéséhez állandó 20-25 fokos hőmérséklet, kiegyenlített nedvesség és fény kell. Fontos, hogy a dugványozott levél ne mozduljon el a gyökereztetés időtartama alatt. Sajnos ez a módszer is igen lassú folyamat, előfordulhat, hogy hónapokat kell várni a kis növényke megjelenésére.

Az oldalon olvasható információk és az oldalon található képek a forrásra való hivatkozással ("Busai Dávid, www.carnivorous.eoldal.hu") szabadon felhasználhatóak.