Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kancsókák (Nepenthes)

2008.06.01

Nepenthesek tartásához:

Az élőhelyleírásoknál olvasható a kancsókák élőhelyek szerinti csoportosítása. Termesztésüknél általában csak síkvidéki és hegyvidéki klímát biztosítanak, az ún. átmeneti zónát általában nem veszik figyelembe.

 

A síkvidéki növények többsége enyhén savanyú kémhatású, laza, levegős talajt kíván. Ezt könnyen biztosíthatjuk tőzeg, apró fenyőkéreg és kertészeti perlit 1:1:1 arányú keverékével. Jó megoldás a tőzeg-apró fenyőkéreg-kókuszrost 1:1:1 arányú keveréke is.  Talajukat folyamatosan nedvesen tarthatjuk, a pangó vizet azonban kerüljük el. Öntözésükre lehetőleg esővizet használjunk, mely - különösen a téli időszakban - kézmeleg legyen. Imádják a nagyon gyakori esővizes permetezést. Az erős napfényt kerüljük, főként nyáron. Ugyanakkor túl sötét helyen ezek a fajok sem fejlesztenek kancsókat. Nyáron 23-28, télen 15-25 fokon neveljük őket - fontos, hogy télen is alacsony legyen a napi hőingadozás. Jobban elviselik a sok nedvességet, mint hegyvidéki társaik. Kifejezetten magas páratartalmat igényelnek (legalább 50-60%, 80% körül már optimális). A talaj kémhatásának szempontjából van közöttük néhány kivétel: meszes talajt kíván pl. a N. northiana, N. mapuluensis...stb. Ezek elég bonyolult tartású növények, aránylag ritkák, és drágák is, abszolút nem kezdőknek valók. Talajukba (ld.: fentebb) kb. 20-50% mészkőzúzalékot, vagy dolomitot keverjünk. A síkvidéki növények általában gyors növekedésű, nagy termetű fajok.

 

A hegyvidéki fajok nevelhetőek a fentebb leírt talajban, de élő Sphagnumba is ültethetők. Általában több gondozást kívánnak síkvidéki társaikhoz képest. Tartásuk kissé különbözik a síkvidéki növényekétől: nem bírják hosszú távon a 35 fok feletti meleget, ezért nyáron (május közepétől szeptember közepéig) - üvegház vagy fólia helyett - inkább a szabadban tartsuk őket, kissé árnyékolt, a tűző naptól védett helyen. A legjobb megoldás (bár költséges), ha üvegházunk klimatizált. Naponta permetezzük őket esővízzel, lehetőleg a kora  esti órákban. Talajuk kevésbé legyen nedves, mint síkvidéki társaiké, de fontos, hogy sosem száradhat ki. Célszerű földjükhöz 5-10% kvarchomokot, vagy (esővízzel többször átmosott !!!) bazaltot keverni. Fontos a napi jelentős hőingadozás is: nappal 20-28, éjjel 4-10 fok nagyon kedvező a számukra. Ha a hegyvidéki fajokat állandóan fülledt meleg helyen tartjuk, nem vagy csak kevés, és torz csapdákat fejlesztenek. Páratartalom szempontjából még igényesebbek: éjjel 80-100% páratartalmat biztosítva csodaszép növényeink lesznek. (Ha floráriumban neveljük őket, nagyon jó megoldás az ultrahangos hidegpárásító, mely segítségével közel 100%-os páratartalom érhető el.) Többségük lassú növekedésű, hosszú életű növény.

 

Szaporításuk általában magvetéssel, dugványozással, és sarjaik leválasztásával történik. A magvetést általában a haladók tudják sikerrel végezni. A legfontosabb kritérium, hogy a magok frissek legyenek. Savanyú tőzeg felszínére szórjuk a magokat, talajtakarás nélkül. Célszerű fóliával borítani a magvetést. Egyenletesen meleg (20-26 fok) helyen, folyamatosan nedvesen tartjuk. (Egy tipp: néhány naponta locsolókannából, öntözőrózsával locsoljuk meg a magvetést. A talajra eső vízcseppek kopogása is indukálja a magok csírázását.) Általában több hétig (vagy hónapig) tart, míg kelésnek indulnak. A kis növények párát, nedvességet és sok fényt kívánnak. A dugványozáshoz mindig előző évi szárdarabokat használunk. Oly módon daraboljuk fel, hogy 1-2 levél legyen egy dugványon. A levelek kétharmad részét levágjuk. A szár vágási felületét gyökeresedést elősegítő hormonkészítménybe,  majd faszénporba; a levélcsonkokat pedig gombaölőszerbe mártjuk, és nedves tőzegbe szúrjuk őket. A továbbiakban ugyanúgy gondozzuk, mint a magvetést. A gyökeres sarjak leválasztása is járható út, általában akkor célszerű elvégezni, ha a sarj már legalább negyedakkora, mint az anyatő. A leválasztás után (melyet éles késsel végzünk) a sebet faszénporba mártjuk, elültetjük a növénykét, és félárnyékban, fólia alatt gondozzuk.

Az oldalon olvasható információk és az oldalon található képek a forrásra való hivatkozással ("Busai Dávid, www.carnivorous.eoldal.hu") szabadon felhasználhatóak.