Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Rencék (Utricularia)

2008.06.05

Utriculara fajok tartásához:

A rencéket általában 3 csoportra osztják az életmódjuk és eredeti élőhelyük alapján:

- vízi (aquatikus) fajok: savanyú vizet igényelnek, mely oxigénben aránylag gazdag, és szervetlen anyagokban (pl. ásványi anyagok) szegény. Tarthatóak nagyobb akváriumban, medencében, kerti tavakban is. Általában az alábbi alkotóelemeket érdemes a vízhez adni: savanyú tőzeg, kvarchomok, száraz nád, vagy egyéb vízinövénylevelek és szárak (ugyanis ezek gátolják az algásodást). A tőzeget a medence aljára tesszük, majd kvarchomokkal letakarjuk (így a tőzeg a medence alján marad). Ezután esővízzel feltöltjük, majd a vízbe tesszük a száraz növényi részeket. Várunk 1-2 hetet, ezalatt beáll a biológiai egyensúly. Majd az 1-2 hét elteltével telepítjük a rencéket. A hideg-, és mérsékelt éghajlaton élő fajokat egész évben a szabadban tarthatjuk; a trópusiak vizét azonban télen 18-20 fokon kell tartanunk (pl. termosztáttal ellátott akváriumfűtő). A vizes medencét napsütötte fekvésben helyezzük el, az elpárolgott vizet pedig rendszeresen pótoljuk. A télálló vízi rencéknél olvasható módszerrel tarthatjuk az Aldrovanda vesiculosa növényt is. Az Aldrovanda trópusi és szubtrópusi típusainak télen 18-20 fokos víz és sok fény kell, a hideg égövben élők azonban fűtés nélkül, a szabadban teleltethetők. A rencék és az Aldrovanda vizébe is telepíthetünk sásféléket, vízipalkát (Cyperus fajok), mert ezek a növények a tápanyagok feldúsulását meggátolják. Néhány faj: U. vulgaris, U. australis, U. bremii, U. minor, U. gibba ... .

- talajlakó (terreszter) fajok: általában savanyú tőzegben jól tarthatóak. Néhány fajuk talajához célszerű kb. 50% kvarchomokot keverni (pl. az Utricularia menziesii, és egyéb gumós fajok esetében). A hideg égöv alatt előforduló fajokat tarthatjuk a szabadban, vagy fűtetlen helyen. A trópusi és szubtrópusi fajok azonban télen min. 12 fokot kívánnak. Nyáron lehetőleg ne tartsuk őket 30-35 foknál melegebb környezetben. Kedvelik a sok diffúz (nem közvetlen, hanem szórt) napsütést. Télen-nyáron nedvesen kell tartani a talajukat, de télen célszerű csak nyirkosan. Hideg égövi fajok: U. cornuta, U. minor ... . Trópusi, szubtrópusi fajok: U. lateriflora, U. pubescens, U. blanchetii, U. bisquamata, U. welwitschii, U. livida, U. pubescens, U. subulata... .

- fán lakó (epifiton), vagy broméliák tölcséreiben élő fajok: ezek a növények is jól elvannak savanyú tőzegben, de kiegészíthetjük talajukat apró fenyőkéregdarabokkal, illetve élő tőzegmohában (Sphagnum) is sikeresen tarthatók (lehetőleg mesterségesen nevelt tőzegmohát használjunk, ezzel megelőzve a kártevők pusztítását). Általában trópusokon élnek, leveleik a többi rencefajhoz képest hatalmasak. Virágaik is általában szokatlanul nagyok, és több esetben is az orchideákéra emlékeztetnek (pl. Utricularia alpina, U. reniformis, U. endresii, U. praetermissa...stb.). Télen majdnem szárazon tartsuk őket, nyáron is csak nedvesen, de talajuk sosem lehet tocsogósan vizes. Ezek a fajok - különösen télen - legalább 15 fokot igényelnek megfelelő fejlődésükhöz. Esetükben is kerüljük a 35 foknál magasabb hőmérsékletet. Sokuk árnyékos esőerdők lakója, ezért a tűző napsütéstől óvjuk ezeket a fajokat is. Kedvelik a magas páratartalmat, legalább 60%-ot. Jó megoldás, ha talajukba ültetünk kis méretű páfrányt, ugyanis a páfrány gyökerei levegőssé teszik a talajt, és felveszik a felszabaduló felesleges tápanyagokat. Fán lakó fajok: U. reniformis, U. quelchii, U. endresii, U. nephrophylla, U. alpina (?), U. longifolia (?), U. praetermissa, U. campbelliana... .

Szaporításuk történhet magvetéssel, és hajtásrendszerük feldarabolásával. A magokat vizes savanyú tőzeg felszínére szórjuk, és a fentebb leírtak szerint gondozzuk. A hajtásaik feldarabolása sokkal gyorsabb megoldás. Kiütjük a növényt a cserépből, és mint a vajat, éles késsel daraboljuk a földlabdát. A feldarabolt részeket talajjal együtt új edénybe tesszük, és mellé rakjuk az új talajt, melyet csak enyhe nyomással tömörítünk.

Fontos megjegyezni, hogy a rencéket célszerű egymástól elkülönítve tartani. Vannak fajaik, melyek - magjaik, vagy hajtásrendszerük segítségével - agresszíven terjednek (pl. Utricularia subulata, U. lateriflora), ezzel megtelepszenek más rencefajok cserepében. Az ilyen "rencemixek"-et nagyon problémás szétválasztani, arról nem is beszélve, hogy a két faj harcolni fog az élettérért, ezért egyikük - szinte - biztosan elnyomja majd a másikat.

Az oldalon olvasható információk és az oldalon található képek a forrásra való hivatkozással ("Busai Dávid, www.carnivorous.eoldal.hu") szabadon felhasználhatóak.